Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
